Minden szülő ugyanazt szeretné: 

  • a gyerekéről szeretettel gondoskodjanak,
  • a képességeit a számára megfelelő ütemben és mértékben fejlesszék,
  • barátokra találjon és lehetőleg képes legyen leérettségizni. Ezért sem mindegy, hogy hova “adják” a gyereküket.
Photo by note thanun on Unsplash

Így aztán nem meglepő, hogy iskolákról csetelnek, informálódnak a közösségi médiában, nyílt napokra járnak, iskoláról iskolára vándorolnak, faggatják a szomszédságot, kutakodnak a neten. Felmérések szerint a szülőket különösen érdekli az iskola atmoszférája, az intézmény pedagógiai elvei és a tananyag átadásának metodikái.Kérdéses persze, hogy ezeket a laikus mennyire tudja kívülről, érdemben megítélni? Az iskolák hétköznapjait csak nagyon kevesen látják igazán, mint ahogy azt sem könnyű nevén nevezni, hogy mi különböztet meg egy jó iskolát egy rossz iskolától.

Vannak persze támpontok. Viszonylag objektív mérce a kompetencia mérés eredménye, vagy az Oktatási Hivatal által értékelt iskolák, aholkiemelkedőnek ítélt pedagógia munkafolyik.

A választást megkönnyítendő összeírtunk egy 6 tényezős  szempontrendszert, amely szempontok figyelembe vétele  mankó lehet az iskola választásban.

Ha ezeket a szempontokat átgondolják a szülők, tisztábban látják, mely értékek a legfontosabbak számukra. Nem azért, hogy frusztráló “helikopter” szülőként fárasszák az iskolákat és a pedagógusokat, hanem azért, hogy tájékozott, szuverén partnerként érdeklődjenek az iskolában.

Az alábbiakban nem csupán ezt a hat szempontot írtuk le, hanem minden szempont aljára “puskát” is írtunk – mire kérdezz és mire figyelj
Fontos, hogy a döntést  –  melyik iskola a legjobb – szülőnek és gyereknek együtt kéne meghoznia

Photo by Element5 Digital on Unsplash

Íme a hat szempont:

1. TELJESÍTMÉNY
amely több, mint tantárgyak és érdemjegyek összessége, az “együtt mindig többre megyünk” elv alapján.
Egy jó iskolában figyelnek arra, hogy a gyerekek sokat dolgozzanak csoportban, segítsenek egymásnak, problémákat közösen oldják meg.
A teljesítmény nem csupán tantárgyakra és jegyekre “szűkül”, hanem idetartozik az is, hogy a diák elsajátítja az önálló tanulás képességét, valamint képes a feladatait önállóan megszervezni és megoldani, valamint képes csoportban dolgozni.
Példa: A Budapesti Alternatv Kozgazdasági Gimnáziumban a “szabály”, hogyha a gyerekek bármilyen érdeklődési körre összeszerveznek 8 diákot, az iskola megteremti a szakkör működési feltételeit.
Mire kérdezz, mire figyelj
Hogyan teljesít az iskola az országos megmérettetéseken? (pl. OKM)
– Indulnak-e a diákok országos versenyeken? Ha igen, milyen versenyeken s milyen eredményekkel?
(érdemes körülnézni az iskolában is, mert az ilyen verseny eredmények sokszor láthatók is a folyosókon, tantermekben)
– Támogatja-e az iskola az iskolán kívüli szociális elfoglaltságokat?
– Hány diák bukik meg, hagyja el az iskolát?
– Hányan és milyen eredménnyel fejezik be az adott intézményben a tanulmányaikat?
– Hogyan mérik az iskolában a teljesítményt? Hagyományosan jegyekkel, vagy van szóbeli értékelés is?
– Van-e folyamatos beszélgetés diák és tanár között, bevonják-e a problémák megoldásba a szülőket is?
– Dönthetnek-e a diákok a tanulásuk ütemét
illetően?

Photo by Anna Samoylova on Unsplash

2. SOKSZÍNŰSÉG -mert mindenki más
Ami fontos: hogy bánik ezzel az iskola? Mert egy jó iskola a legjobbat hozza ki minden diákjából.
Ráadásul egy különböző szociális és tárgyi kompetenciával rendelkező csoport sokkal nagyobb kincsesládája a különböző barátságoknak, példaképeknek, segítőknek mint egy homogén csoport.
Ráadásul egy heterogén csoportban automatikusan megtanulják a gyerekek a különbségekkel való tiszteletteljes bánásmódot.
 Mire kérdezz, mire figyelj?
-Segítenek-e a gyerekek egymásnak?
-Hogyan, milyen módokon támogatja az iskola a gyengébben teljesítő diákokat?
-Mit kínál az iskola a kiemelkedően tehetséges diákjainak?
-Általános iskolák esetében tesztelik-e a tanárok a diákok tudásszintjét, vanna-e képzési lehetőségek az iskolai programban?
-Van-e segítség a tanulási problémákkal küzdő gyereknek?
-Vannak-e iskola projektek amelyek a toleranciát és a különbségeket tematizálják?

3. MINŐSÉGI TANÓRÁK
amikor a tanár nem csupán tanít, hanem támogat.
Egy jó órán nem kioktatnak, hanem megismertetnek, támogatnak.
A tanár nem csupán kiáll és hosszan beszél valamiről, hanem rutinosan váltogatja módszereket.
A gyerek számára kihívás az óra, de nem teljesíthetetlen, s a diákok folyamatos visszajelzést kapnak tanáraiktól.
Mire kérdezz, mire figyelj?
Van-e ritmusa a napi oktatásnak, azaz figyelnek-e arra, hogy váltsák egymást a fárasztóbb, nagy figyelmet igénylő és pl. a testi aktivitást igénylő foglalkozások?
-Mit tesznek a tanárok, milyen ötleteik, tapasztalataik vannak, hogy a mai átmedializált gyerekeket lekössék?
-Van-e az iskolában egyéb szakember? (pszichológus, szociálpedagógus stb.)
-Csinálnak-e a gyerekek a szaktantárgyon túlmutató projekteket?

(Anna lányom az égitestekről tanult. Házifeladatként csoportmunkában utazási irodák honlapját kellet megcsinálni, amelyek kirándulásokat hirdettek égitestekre. A honlapon tájékoztatni kellett az érdeklődőt a bolygó sajátosságairól, ki kellett emelni az érdekességeket, felvilágosítást adni a körülményekről és mindezt úgy, hogy felkeltse az érdeklődést is)

Kérdezd meg, hogy bemehetsz-e, hogy megnézd az órákat. Az iskola, a tanár reakciója árulkodó: magától értetődő a kérésed vagy szokatlan?
-Ha bemehetsz figyelj: milyen az órák atmoszférája?
-Változtatja-e a tanár az oktatási módszereket? (pl. csoportmunka, frontális oktatás, önálló feladat, diák tart kiselőadást)
-Önállóan dolgoznak-e a gyerekek? Természetes-e a csoportmunka? Tanulhatnak-e a maguk ritmusában (pl. van-e heti terv) vagy együtt kell-e haladniuk?
-Magától értetőden használnak-e a gyerekek egyéb médiumokat (internet könyv stb.)

4. ISKOLAI ÉLET – amely több mint magolás.
Az a jó iskola, ahol mindenki fontosnak, megbecsültnek érzi magát. A tanár éppúgy, mint a diák, és a szülő is.
Diák, tanár és igazgató, valamint a szülő is, egy csapat – a az a jó, ha mindenki jól érzi magát ebben a kapcsolatban.
Erre az is hatással van, hogy milyen az iskola épülete, mennyire tiszták, karbantartottak a termek, a mellékhelyiségek, milyen az ebédlő, van-e büfé.
Jó az ha iskolának lehet kertje, de ami igazán árulkodó, hogy az épület “lakói” a diákok és felnőttek mennyire bánnak szeretettel, tisztelettel az épülettel, ahol az életük nagy részét töltik.
Az ünneplések és bemutatók részei egy egészséges iskola életének és ez nem kényeztetés, az ilyen alkalmak kiegészítik az oktatást, mert lehetőséget adnak a diákoknak, hogy megmutassák az eredményeiket és felelősen viselkedjenk.
Mire kérdezz, mire figyelj?
Ha belépsz, hogy hat rád az épület?
-Nyomaszt, rád telepszik, vagy megmosolyogtat?


A nyílt napot inkább érzed egy értékesítési programnak, vagy őszintének érzed a figyelmet az érdeklődést?
-Hogy tetszik a gyerekednek az iskola?
-Milyen az első benyomás?
-Barátságosak az osztálytermek? Élettel teliek a folyosók?
-Van lehetőségük gyerekeknek az iskola különböző helyein (udvar, folyosó) letelepdni, beszélgetni? —-Elvonulhatnak-e a beszélgetők, magányra vágyók, dolgozni akarók?
-Van-e könyvtár, s ha igen, milyen?
-Látod-e nyomait vandalizmusnak? Elhanyagoltnak érzed-e az épületet, a termeket, udvart, mellékhelyiségeket?
-A wc-k sokat elárulnak, érdemes bekukkantani.
-Figyeld meg, milyen a tanárok és diákok egymáshoz való viszonya?
-Érdeklődj: vannak a szülők számára rendszeres rendezvények, előadások, vagy tanácsadás, ha szükséges?
-Milyen a menza, ha van?
-Hányféle órákon túli elfoglaltság van az iskolában? Mennyire rugalmas, nyitott az iskola a szakköröket illetően?

5. FELELŐSÉG – a szabályok mindenkire vonatkoznak, tanárra diákra egyaránt
Nézetkülönbségek, veszekedések a mindennapi élet velejárói.
A legjobb iskolában is vannak viták, a fontos, hogy a diákok megtanulják ezeket a helyzeteket kezelni.
Ezért kellenek egyértelmű szabályok,
diákok és diákok,
tanárok és diákok,
tanárok és szülők között, amelyek szerint az iskolai élet zajlik.

Egy jó iskolában a diákok újra és újra megbeszélik a konfliktusaikat.
A felelőségre nevelés nem csupán azt jelenti, hogy figyelnek egymásra a gyerekek a szünetben, hanem azt is, hogy megtanulják beosztani az idejüket és a tanulnivalójukat, azaz felelőséggel tanulnak, készülnek el a feladataikkal a megbeszélt határidőkre.
Mire kérdezz, mire figyelj?
-Milyen benyomásod van a diákokat illetően az iskolában?
-Kedvesek, nyitottak, öntudatosak a gyerekek a suliban?
-Ha a saját gyerekeddel mész, könnyen és szívesen teremtenek vele kapcsolatot?
-Van esetleg kifüggesztett szabályrendszer az osztályteremben?
-Kérdezz rá nyugodtan, hogy van-e az iskolának házirendje, vagy iskolai programja?
-Vannak esetleg grémiumok az iskolában (mint pl. osztálytanács, vagy iskolatanács) ahol a gyerekek megbeszélhetik és megoldhatják a problémáikat?
-Próbáld kideríteni, megtudni, hogy a tanárok valóban komolyan veszik-e a gyerekek problémái

6. ISKOLAI FEJLŐDÉS– mert egy igazán jó iskola soha nincs készen, folyamatosan keresi a jobb megoldásokat, utakat.
Egy igazán jó iskola finoman egyensúlyoz a kor elvárásai, a diákjai igénye, a tanárok víziói és a s
szülők kívánságai között.
Egy jó iskola folyamatosan dolgozik “önmagán is”  s mindezt nem külső elvárások, hanem belső igényi miatt. Erre utaló jelek, ha a tanárok új és új módszereket dolgoznak ki, akár új segédleteket a tananyaghoz, vagy éppen egymás óráit látogatják.
Kívánatos, hogy a reformokat az iskola vezetése is támogassa, mert minden jó kollektíva mögött ott áll egy karakteres iskolavezető, akinek nem csupán napi robot az intézmény vezetése, hanem víziói vannak az oktatásról.
Mire kérdezz, mire figyelj?
-Kérdezd nyugodtan az igazgatót víziójáról, kérdezd, hogy mit tart az iskolája erősségének?
-Mit akar még jobban csinálni?
-Kérdezz meg más szülőket, hogyan bírja az iskola vezetése a kritikát?
-Kérdezd meg, hogy az igazgató választ e kollégákat? (az állami iskolákban a tanárok munkáltatói nem az iskolák, hanem a KLIK 🙂
-Derítsd ki, hogyan dolgoznak a tanárok egyedül vagy szakmai csoportokban, közösségekben?
-Vannak-e szakmai továbbképzések a tanároknak? Akár olyan, amelyeket az iskola szervez?
-Nézz utána, találsz-e az iskola tanáraitól, igazgatójától publikációkat?
-Érzel-e,”műhelyszellemet”, egy az iskolára jellemző szellemiséget, ahogy az iskolában vagy, a tanárokkal diákokkal beszélgetsz, köztük jársz- kelsz….

Úgy gondolom ha a fenti pontokra támaszkodtok másként néztek a leendő iskolátokra, értőbb szemmel figyelitek a látogatott intézményeket. Szerencse, ha mindezt nem tehernek éli meg a szülő, hiszen a sok új iskola sok új világ, számos elgondolkodtató benyomás.
Érdemes észben tartani: minden ilyen kis közösség megalakítása, működtetése rengeteg munkát, energiát igényel nap mint nap – éppen ezért minden iskola megérdemli a tiszteletet!

Sok sikert a tájékozodáshoz és a döntéshez egyaránt!

Instagram