Mi van veled semmi…

0
56
forrás: ReFocusMinistry

 

Mi sem válaszoltunk mást a saját szüleinknek, ha voltunk egyáltalán olyan szerencsések, hogy megkérdezték tőlünk a nap végén, vagy az iskolából hazaérve. Mi volt ma a suliban? Semmi. Mi van veled? Semmi.

Ezekre a kérdésekre tökéletes válasz a semmi. Egy ideig megy a nyomásgyakorlás, a furfangos hátulról jövés, az erőszakosabb faggatózás.  Mi volt ma a suliban?  Semmi…

Vannak szülők, akiknek ez kielégítő válasz, rutinból megkérdezett „mi volt ma a suliban semmi” kérdés és felelet nap- nap után. Eleinte még társul hozzá egy kis hümmögés is, de egy idő után már csak a rutinból jövő kérdés és a gyors egyszavas felelet marad.

Ha nincs akkora mázlink, hogy a gyerekünk ránk zúdítsa a vele történt sztorik garmadáját, akár kérdés nélkül is, akkor nekünk kell egy hozzá illő konzervnyitót találnunk és bármennyire sok energia, de nem elégedhetünk meg az unalomig mantrázott semmivel.

Az beválhat, ha komolyan vesszük őket, nem próbálunk világmegváltó okosságokat tanácsolni, de tudják, hogy lelkes hallgatóság vagyunk és szívesen elmondjuk, hogy mi mit tennénk hasonló helyzetben.    

Őszintén vállaljuk előttük az érzelmeinket, és ha vacak napunk volt, arról is beszélünk.

Így láthatják, hogy anya és apa sem tökéletesek, vannak kudarcaik, de túl tudnak lendülni rajtuk és a legtöbb dolog megoldható.  Strapás dolog koncentrálni, észben tartani az ígéreteket, következetesnek maradni. Még nem találkoztam olyan szülővel, akinek ez maradéktalanul sikerült volna, de olyanokkal igen, akik veszik a fáradtságot és beleteszik a melót. A legtöbb amit kaphatunk érte, az a bizalom.  Ha azt érzi a gyerekünk, hogy elmondhatja ha hibázott, ha valami nem úgy történt, ahogy azt ő eltervezte és cserébe az őszinteségéért mi nem leordítjuk a haját , hanem meghallgatjuk és megpróbálunk együtt gondolkodni a megoldáson, az már nem semmi, hanem egy biztos alap egy jó kapcsolathoz.